A meg nem élt érzések ára
Bár a fizikai vagy szexuális bántalmazás romboló hatásai régóta ismertek, a pszichológiai kutatások rávilágítanak arra, hogy a krónikusan érvénytelenítő közeg önmagában is mély és tartós pszichés sebeket hagy a fejlődő személyiségen.Az érzelmi érvénytelenítés az a folyamat, amely során a gondozók vagy a közvetlen környezet tagjai elutasítják, bagatellizálják, büntetik vagy félreértelmezik a gyermek belső élményeit, érzéseit és gondolatait.
Marsha Linehan bioszociális elmélete szerint a súlyos érzelmi szabályozási zavarok oka a veleszületett biológiai érzékenység mellett a korai érvénytelenítő környezet (Linehan, 1993). Amikor egy gyermeket amiatt szégyenítenek meg, mert szomorú („Nincs semmi bajod!”), vagy amiatt szidnak le, mert fél („Ne légy gyáva!”), nem tanulja meg pontosan azonosítani és megnevezni a belső érzelmi állapotait, és nem tudnak kialakulni hatékony megküzdési és önmegnyugtatási stratégiái sem (Linehan, 1993; Shenk & Fruzzetti, 2011).
A korai érvénytelenítés nemcsak az érzelmek megélését lehetetleníti el, hanem aláássa az autonóm iszemélyiség kialakulásának alapjait is. Ha a környezet következetesen felülbírálja a gyermek valóságérzékelését, a gyermek megtanul kételkedni a saját észleléseiben (Krause et al., 2003). Felnőttkorban ez gyakran krónikus önbizalomhiányban és belső bizonytalanságban jelenik meg, mikor a személy külső visszajelzések nélkül képtelen eldönteni, mit érez vagy mit szeretne. Mindemellett az ilyen ember gyakran saját szükségleteit háttérbe szorítja mások elvárásaval szemben, hogy elkerülje a konfliktust vagy az elutasítást (Linehan, 1993).
Az érvénytelenítő környezetben nevelkedőknél magasabb a pszichés problémák aránya is. Sok tanulmány szerint a korai érzelmi érvénytelenítés szoros összefüggést mutat az anorexia és a bulimia nervosa kialakulásával (Haslam et al., 2008; Mountford et al., 2007). Emellett, mikor valaki nem tanulta meg, hogyan fejezze ki érzéseit, vagy hogyan nyugtassa meg önmagát, eltávolodhat önmagától, vagy olyan feszültséget érezhet, amit csak az önmagának okozott fizikai fájdalom képes megszüntetni (Buckholdt et al., 2014). A mások iránti bizalmatlanság miatt felnőttként gyakran nehézséget okoz az intimitás megélése, és gyakori az elhagyástól való túlzott félelem vagy épp a teljes érzelmi elzárkózás is (Krause et al., 2003).
A felnőttkori gyógyulás kulcsa, hogy fokozatosan visszaszerezzük a bizalmunkat a saját belső valóságunk iránt. Az első lépés, hogy tudatosan megfigyeljük és elfogadjuk érzelmeinket, anélkül, hogy azonnal bírálattal vagy kétellyel szemlélnénk őket. Emellett elengedhetetlen a tiszta, világos határok kijelölése, valamint olyan támogató emberi kapcsolatok kialakítása, ahol a sebezhetőség valódi empátiával találkozik. Ha a gyerekkori minták túlságosan mélyek, a szakmai segítség nyújthat biztonságos teret a belső bíráló hang átkeretezéséhez és a stabil önazonosság megszerzéséhez.
Buckholdt, K. E., Parra, G. R., & Jobe-Shields, L. (2014). Emotion regulation difficulties as a mediator of the relation between emotion invalidation and adolescent nonsuicidal self-injury. Journal of Youth and Adolescence, 43(10), 1600–1615. https://doi.org/10.1007/s10964-013-0050-
Haslam, M., Mountford, V., Meyer, C., & Waller, G. (2008). Invalidating childhood environments and eating psychopathology: The mediating role of core beliefs. Eating Behaviors, 9(3), 319–326. https://doi.org/10.1016/j.eatbeh.2007.11.002
Krause, E. D., Mendelson, T., & Lynch, T. R. (2003). Childhood emotional invalidation and adult psychological distress: The mediating role of emotional inhibition. Child Abuse & Neglect, 27(2), 199–213. https://doi.org/10.1016/S0145-2134(02)00536-7
Linehan, M. M. (1993). Cognitive-behavioral treatment of borderline personality disorder. Guilford Press.
Mountford, V., Corstorphine, E., Tomlinson, S., & Waller, G. (2007). Development of a clinically relevant measure of emotional invalidation: The Invalidating Childhood Environments Scale. The Journal of Nervous and Mental Disease, 195(4), 340–348. https://doi.org/10.1097/01.nmd.0000253732.59039.42
Shenk, C. E., & Fruzzetti, A. E. (2011). The impact of validating and invalidating responses on emotional reactivity. Journal of Social and Clinical Psychology, 30(2), 163–183. https://doi.org/10.1521/jscp.2011.30.2.163